Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


XIII.rész - Az érzékelő és az árnyidéző vámpír

 

Yume:

-Ez az utolsó Train, nem sokára jövök.

(Yume besétált a pincébe és kis idő múlva eltűnt a sötétben.)

Train:

-Mondja, maga tényleg Yume nagyapja, mert ha az lenne, biztos nem tenné ki őt élet veszélynek igaz?

(Train dühében a falhoz szorította Fujint a kimonójánál fogva.)

-Ha tényleg olyan régen itt van, ez a vámpír nem hiszem, hogy sűrűn etette volna, akkor meg átváltozott egy vérszomjas szörnnyé, akinek még saját öntudata sincs, csak is a vér utáni vágyakozása, mint egy közönséges vámpír. Aki még akkor is harcolni fog ha minden végtagja hiányzik, mert ezek már nem rendelkeznek félelemmel vagy fájdalommal csak is a vér maradt nekik.

-Maga meg beküldte Yumét egy ilyenhez! Ezeket a lényeket még a saját fajtája is írtja, annyira vészéjesek! Felfogta, hogy a halálba küldte az unokáját, még nekem is nehéz megölnöm egy ilyen.

Maga idióta!!!!!

Fujin:

-Me kellett tennem!

Train:

-Maga megőrült!

(Train elengedte Fujint és Yume után futott.)

Fujin:

-Várj oda nem szabad bemenned!

Train:

-Teszek rá!

(Nem sokára Train a sötétben. Yume egyenesen haladt a sötétben közben pedig bukdácsolt valamiken, amiket semmilyen körülmények között nem akart megtudni, hogy mik azok. Elért egy elágazáshoz, de mindig a középsőt választotta. A járat végén észrevett valami halvány fényt, ami két fáklyától származott. Ahogy oda ért látta, hogy a fáklyák egy börtön ajtaját világították meg. A börtön körül állati és emberi csontmaradványokat látott.)

-Ki az?

( A hangra Yume a pisztolyt a börtönre szegezte, és lépésenként haladt előre.)

Yume:

-Ki vagy te?

-Egy vámpír!

Yume:

-Mutasd magad vámpír!

-Ahogy óhajtja kisasszony.

(Hírtelen a bal sarokból egy vézna, igen nyúzott, sápadt, fekete hajú alak lépett ki. A ruhája szakadt volt és mezitláb járt, fogait kivillantotta és fekete szemével Yumére meredt)

-Sajnálam kisasszony, de ettől az öregembertől már jó ideje nem kaptam enni így minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadnom. Végül is örülök neki, hogy ezúttal egy friss, zsenge artériát haraphatok el!

(A vámpír Yume felé szaladt, aki néhány golyót ráeresztett, de kikerülte és felugrott a plafonra, Yume ismét rácélzott, de ismét kitért előle. Minél több ideje harcoltak már a vámpír annál inkább hasonlított egy állatra, mint emberre. Már beszélni sem  beszélt. A fogait egyre jobban összeszorította, míg nem a saját vére folyt le az ajkain. Yume hiába célzott rá a szabadjára engedett golyók körül egyik sem találta el. Gyors volt. A vámpír hírtelen Yume előtt tűnt fel, kiverte a pisztolyt a kezéből, ami a börtön bejáratához repült, de mire Yume ismét maga elé pillantott a vámpír addigra eltűnt a sötétben. Yume kihasználta az alkalmat és a fegyvere felé rohant mikor érezte, hogy valami átfonja a testét. Végig a derekán a nyaka felé haladva. Egy mások oldalról valami kitámasztotta az állát és elbiccentette, hogy a nyaka szabad maradhasson. Szinte már érezte a vámpír fogait, amint belemélyeszti a nyakába és szépen lassan elszívja a testéből az összes vérét.)

Yume:

-Ég veled Train.

( Yume becsukta a szemeit és csak arra várt, hogy mikor mélyeszti a nyakába a fogait. A vámpír egyre közelebb hajolt Yuméhez, egészen, odáig amíg a szemfogai Yume nyakához nem értek. Már-már belemélyesztette volna a fogait, amikor valaki kétszer vállon lőtte a vámpírt.)

Az előző rész tartalmából:

(A vámpír közelített Yume felé egészen addig, amíg a szemfogai Yume nyakát nem érintették, de valaki még az utolsó pillanatban mielőtt a vámpír fogai belemélyedtek volna Yume nyakába valaki kétszer vállon lőtte a vámpírt. Az a valaki a börtön bejáratánál a vámpírra szegezett pisztollyal állt.)

Train:

-Engedd el őt.

Yume:

-Train!

-Nocsak-nocsak a hölgyike után egy szépfiú is jelentkezik az étlapra?

Train:

-Hallgass és engedd el őt!

-Miért mit csinálsz, ha nem?

Train:

-Oh ez egyszerű, hát megöllek!

-Akkor gyere csak.

( A vámpír ellökte magától Yumét és egyenesen Trainnek rontott, aki rálőtt Yume fegyverével. A vámpír a golyók elől ismét a plafonra menekült, majd Trainre rontott. Train alattomos mosolyt villantott és kivillantotta a szemfogát.)

-Mi, te is egy vámpír vagy?

Train:

-Igen. Megismerhetnéd a fajtádat!

(A vámpír Trainre támadt, rálőtt kétszer. A vámpír elugrott és oldalról támadt. Train előrántotta a kaszáját és kettévágta.)

Yume:

-Train.

(Train elrakta a fegyverét és Yuméhoz ment, megfogta a kezét és az ajtó felé húzta.)

-Train mit csinálsz?

Train:

-Elviszlek innen.

Yume:

-Miért?

Train:

-Hát nem érted? A nagyapád mit sem törődve azzal, hogy veszélynek tesz-e ki vagy egyenesen a halálba küld téged!

Yume:

-Mi?

(Train megfordult és magához rántotta Yumét. Szorosan karjaiba fonta és az arcát a mellkasához szorította.)

Train:

-Tudod, hogy aggódtam érted? Nem tudtam, hogy ideérek-e időben. Szóval kérlek, ne csinálj többet ilyet, és most gyere, túl sokat időztünk itt, lehet, hogy már a nyomunkban vannak.

Yume:

-Train lehet, hogy a nagyapám szövetkezett ezzel a Kanon úrnővel?

Train:

-Nem! Biztos vagyok benne, hogy nem csak még a régi világban él, pedig annak a kornak már réges régen vége van! Bele őrült!

Yume:

-Akkor nem bántod ugye?

Train:

-Dehogy , végül is még mindig  a nagyapád és szereted nem?

Yume:

-De, persze, hogy szeretem!

Train:

-Siessünk rossz előérzetem van!

(Train és Yume elérték a pince bejáratához, ami nem nyílott, így Train mit sem habozva betörte azt. Majd átrohantak a házon kilépve a ház köré húzott védőfalból. Kisétáltak az utcára és Train átkarolta Yume vállát, próbálva takarni Yume és a saját arcát. Azonban az nem volt elegendő, hisz Nova minden mozdulatát és cselekedeteit ismerete Trainnek. Miközben az állomás felé siettek, igyekeztek minél zsúfoltabb útvonalakon igyekeztek, hogy Nova és a többiek ne támadhassák meg őket, azonban a fogócska alatt, és helyszínismeret híján egy zsákutcába futottak. Nova, Tayuya és Joshua egyre közeledtek hozzájuk, visszafordulni pedig már nem volt idő.)

Train oda súgja Yumének:

-Yume most figyelj arra, amit mondok. Most nem csak egy vámpírral állunk szemben, én elintézem őket, de nem tudok egyszerre harcolni és rád vigyázni.

-Látod előttünk ezt a falat? A mögötte lévő utca az állomásra vezet ugye?

Yume:

-Igen!

Train:

-Ha azt mondom most, átdoblak a falon, elfutsz az állomásra, és vissza sem nézel. Szállj fel egy vonatra és menj el valahová, tök mindegy hova, csak jó messze legyen.

Yume:

-Hogy képzeled, nem tudnálak itt hagyni!

Train:

-Yume nincs sok időnk. El fogsz menekülni, felszállsz egy vonatra és nem jössz vissza. Soha!

(Miközben Train a tervét mesélte Yuménak, a KIRA tagjai: Nova, Tayuya, Joshua megjelentek a zsákutca bejáratában.)

Train:

-Itt vannak. Készülj Yume!

Nova:

-Ennye bennye Train már nem is üdvözölsz?

Train:

-Most!

(Train a karjaiba vette Yumét és az előttük álló viszonylag alacsony fa utcafalon átdobta. Előrántotta a kaszáját és eddig még ismeretlen technikát használt. Train képességeinek az alapja tűz, ellentétben Nova képességeivel, neki a szél adja az erejét. Train, hogy feltartóztassa egy rövid ideig őket köréjük egy tűzbörtönt idézett.)

Nova gondolja:

-Szánalmas ahogy azt a lányt véded Train, de úgy sem menekülhet.

 

 
 

 

Profilkép




Facebook

Elérhetőség

Raposa Vivien

Pécs,Újhegy


Facebook-on: Raposa Vivi

vivu95@freemail.hu



Archívum

Naptár
<< Június / 2019 >>


Statisztika

Online: 9
Összes: 730867
Hónap: 8846
Nap: 358