Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


XI.rész - Egy vámpar igazi érzelmei 2

Train:

-Nekem az is elég, ha minden erőddel azon leszel, hogy ne halj meg. Nekem az is elég.

Másnap a pincében

Fujin:

-Yume a pisztoly, célozz és lőjj. Egy napod van. Holnap reggel bemutatod, ha tizenkét golyóból tíz a tábla közepébe megy átmentél, ha nem, nem tanítalak többet.

Yume:

-Milyen lövedék van a pisztolyban?

Train:

Természetesen vak töltény, minek használnánk fel az igazit?

Yume:

-Train is itt maradhat?

Fujin:

-Igen, de ne feledd, ezt neked kell megcsinálnod. Ez a te próbád!

(Yume bólintott.)

Yume gondolja:

-Holnap reggel mi? Képtelenség, ha egészen reggelig gyakorolokm, akkor sem tudnám megcsinálni. Lehetetlen! Vajon mi lehet ezzel a célja?

(Yume hozzálátott a gyakorlásnak, és az első tár után a másodikat is kilőtte,de az eredmény nem volt túl lelkesítő, ugyan is a golyók szanaszerte helyezkedtek el a táblában. Az egyik hol a falban a másik épp, hogy eltalálta a tábla szélét, de látványosan egyik sem fúródott bele a táblába.)

Yume:

-Azt hiszem ez nem lesz olyan egyszerű!

(Yume folytatta a gyakorlást, de az eredményei nem igazán változtak. A golyók talán, mintha beljebb araszolgattak volna, de igen nagy eredményt nem mutatott, még több óra gyakorlás után sem. Train nem törődött semmi sem a fáradsággal, egy percre sem hagyta magára Yumét, bár egy szót sem szólt, csak a hátával nekidőlve a falnak állt a sarokban. Mégis a jelenléte elég volt ahhoz, hogy ne adja fel pedig már a több órás gyakorlástól rettentően kimerült. A kezei elnehezültek és miden egyes lövés sok energiát igényelt.)

-Ez lehetetlen.

Train:

-Nem az.

Yume:

-Mi?

Train:

-Megmutatom.

-Fogd meg a pisztolyt és tartsd előre. A távolság nagyjából öt méter, így inkább a közepe fölé célozz, és ne csukd be  a szemed!

(Train hátulról támogatta Yumét, és az egyik kezével stabilan megtartotta a pisztolyt.)

-És most lőjj!

(Yume meghúzta a ravaszt, bár a golyó nem fúródott a tábla közepébe, nem sok kellett hozzá.)

Yume:

-Wáó!

-Mond Train hol tanultad ezt?

Train:

-Már nagyon régen volt, nagyon régen.

Yume:

-Ha nem akarod elmondani akkor nem muszáj te is tudod.

Train:

-Tudod régen, amikor harcossá képeztek mindenkinek mesterien kellett bánnia a fegyverrel, mert ez volt az alap fegyverzet. A pisztoly mesteri használata nélkül esélyed sincs bekerülni. Nekem sehogy sem ment. Nova tanította meg pontosan úgy, ahogy most én mutattam neked.)

Yume:

-Most nem lehet neked könnyű. Köszönöm, hogy elmondtad. Ez sokat jelent nekem.

Train:

-Inkább gyakorolj, mindjárt reggel van.

Yume:

-Igen is!

(Yume elnevette magát, majd visszafordult a tábla felé és gyakorolt tovább.)

Train gondolja:

-Remélem tudod, hogy mit csinálsz drága Yumém!

Másnap reggel

Fujin:

-Készen állsz kis unokám?

(Yume Fujinra nézett, aki egy teli tárat nyújtott felé, Yume elvette azt, majd a pisztolyában lévő tárat kiürítette, amit hagyott, hogy a földre essen, és kicserélte a telire. A pisztolyt a táblára szegezte és behunyta a szemét.)


 
 

 

Profilkép




Facebook

Elérhetőség

Raposa Vivien

Pécs,Újhegy


Facebook-on: Raposa Vivi

vivu95@freemail.hu



Archívum

Naptár
<< Június / 2019 >>


Statisztika

Online: 5
Összes: 733044
Hónap: 8905
Nap: 293