Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


III.rész - A kenyszerített vámpír

2012.07.20

Yume:

-Hiszek a vámpírokban Train!

(Yume ezt menet közben mondta Trainnek,de ő megragadta a kezét és átölelte,hogy senki ne halja,hogy mit mond neki.)

Train:

-Yume!

(Train Yumét egyre szorosabban magához ölelte)

Train gondolja:

-Yume, ha tudnád, hogy ezzel a mondattal mibe keveredtél!

(Eközben Nanami és Saya figyelte őket a bokorból.)

Nanami:

-Olyan boldog vagyok! Yume most először szerelmes.

Saya sírva mondja:

-Hát épp ez az, hogy tudnék egy ilyen fiúval versenyezni!

Nanami:

-Saya!

Saya:

-Jó tudom!Én is örülök nekik,elfogadom, ha az én Yumém boldog Trainnel,de ha megbántja esküszöm,hogy kibelezem!

Nanami:

-Na,de Saya!

(A következő pillanatban meg fejbe bokszolta Sayát .Közben visszatérünk Trainhez aki még mindig szorosan magához öleli Yumét.)

Train:

-Mond holnap találkozhatnánk iskola után ott ahol először megláttalak.

Yume:

-Train nem hiszem,hogy ez jó ötlet lenne.

Train:

-Yume! Kérlek!

(Majd hírtelen eltaszította magától Yumét,hogy a szemébe nézhessen,de a vállát nem engedte el.)

Yume:

-Rendben van,találkozzunk!

(Megfordult és már éppen menni készült ,de hírtelen megfordult és ezt mondta Trainnek:

-Ja és Train, én nagyon várni fogom a holnapot! Elmosolyodott és elment)

Train halkan mondja:

 -Én is!

(Néhány másodpercig még látjuk Traint,de átérünk egy következő helyszínre.)

Helyszín: A vámpírok főhadiszállása

Kanon Úrnő:

-Train mond miért nem végeztél még Yume Ukimurával?

-Mond hű vagy te még hozzám?? Eddig nem haboztál végre hajtani a parancsaimat, most mit történt veled?

Train:

-Kanon Úrnő tudja,hogy én mindig is hű voltam önhöz, de addig nem ölhetem meg Yumét amíg nem tudom,hogy miért szükséges ez!

Kanon Úrnő:

-Már megmondtam neked,hogy semmi közöd hozzá. Tudod, vannak olyan, dolgok amik nem rád tartoznak, azon kívül,hogy még nem tettél semmi olyat, amiért kételkednem kellette volna benned!

Train:

-Hát legyen! Holnap délután úgy is találkozok Yuméval, és akkor megteszem.

Kanon Úrnő:

-Na végre,hogy meg jött az eszed!! Már kezdtem aggódni, és most menny!

Train:

-Igenis! Kanon Úrnő!

(Train felállt, majd elhagyta a termet, utána Yosei lépett be!!

Yosei:

-Hivatott Kanon Úrnő?

Kanon Úrnő:

-Igen! Azt szeretném ha követnéd Traint és meggyőződnél róla, hogy elvéhzi-e a feladatát.

Yosei:

-Nem bízik Trainben úrnőm??

Kanon Úrnő:

-Mondjuk úgy, hogy ha ő nem teszi meg akkor majd én megteszem, de akkor semmi jó nem fog várni Trainre!

Yosei:

-De úrnőm! Ne mocskolja be a kezét azzal a lánnyal!

Kanon Úrnő:

-Fejezd be Yosei! Trainen kívül csak magamat ismerem akire ezt rá merném bízni!

Yosei:

-Értettem!

(meghajolt, majd elrohant, hogy kövesse Traint.)

Yosei gondolja:

-Kezd elegem lenni ebből a hülye libából! Ha Train nem teszi meg akkor, majd én megteszem abban biztosak lehettek! Telefoncsörgés!

Nanami:

-Igen tessék!

Yume:

-Nem fogod elhinni,hogy mi történt! Holnap találkozóm van Trainnel.

Nanami:

-De nem azt mondta,hogy nem akarsz közel kerülni hozzá?

Yume:

-Nem is akartam,de annyira szeretnék vele találkozni!

Nanami:

-Tehát szereted!

Yume:

-Hát az nem mondanám,hogy szeretem,de nagyon sokat jelent a számomra!

Nanami:

-Yume, valld már be végre,hogy szereted, hisz látszik rajtad!

-Nem emlékszel,hogy mindig segít neked, sőt csak veled beszél az egész iskolából! nem hiszem,hogy közömbös lennél a számára.

Yume:

-Nanami!

Nanami:

-Igen?

Yume:

-Csak egy hete ismerem. Gondolod,hogy egy hét alatt bárkibe is szerelmes lehetnék, és feltétlenül megbízhatnék benne!

Nanami:

-Én hiszek benne!

Yume:

-Én nem tudok hinni az ilyesmikben! Túlságosan is félek,hogy becsapnak!

Nanami:

-Jaj Yume ne sírj! Nem ér ennyit ez az egész!

Yume:

-Nem tudok bízni Trainben, bármennyire is szeretnék!

Nanami:

-Yume, én nem akarom,hogy....

Yume:

-Tudom, semmi baj! Ha nem baj akkor most megyek és összeszedem magam oké?!

Nanami:

-Azért aludj egy kicsit jó! Letette! Remélem azért rendben lesz! Jaja Yume! Vajon miért nem akarod bevallani magadnak,hogy odáig vagy érte, és ez,hogy nem bízol benne!

Helyszín: Az osztályterem

Yume gondolja:

-Train ma nem jött iskolába!

-Ahhh! Lehet,hogy még sem akar velem találkozni, vagy lehet, hogy történt vele valami??

-Nem az nem lehet! Traint mi baj érhetné, hisz olyan erős! Meg különben is ha valakinek a szemébe néz, akkor úgy sem tud semmit csinálni! Ha belegondolok ahányszor a szemébe néztem megigézett, olyan gyorsan kezett el dobofni a szívem ,hogy ...

(Yume megrázta a fejét,hogy abbahagyhassa az álmodozást Trainről)

-Yume nem szabad ilyeneken gondolkoznod!! Train lehet,hogy egy irtó helyes gyerek,de akkor sem szerethetek bele egy hét után! Hisz alig ismerem,de akkor miért csak rá gondolok mindig! Ha vele vagyok, akkor a szívem is jobban ver, már a puszta jelenlététől is!!

-Lehet,hogy tényleg szeretem??? Szerelmes lennék Trainbe?? Még hiányzik is!!! ÁÁÁÁÁÁ!

( A nagy gondolkozásban a fejét fogva közben a nagy ide oda csóválásban a lendület miatt beverte a fejét az asztalba és kiütött magát, olyan erővel fejelte le! Amíg Yuménak sikerült valahogy felébrednie, kinyílt az ajtó és Train lépett be az osztályterembe, félig zsebre tett kézzel. A másik kezében a táskáját tartotta és nagyon lazán a vállán keresztül a hátára eresztette.)

Train:

-Elnézést tanárnő,de elaludtam!

Taka Tanárnő:

-Semmi baj! Tíz perc késés még nem a világ! Kérlek foglalj helyet!

(miközben Train a helyére sétált egyszer sem nézett Yuméra, sőt az óra hátralévő idejében sem, majd amint vége lett az órának felállt és kiment, közben Yumét levegőnek nézte. Nanami és Saya pedig aggódóan összenéztek.)

Yume halkan és nagyon zaklatottan mondja:

-Train!

(Yume a kezeit ökölbe szorította az ölében, majd felállt és sírva Train után rohant!)

-Train!!!

(Mikor utolérte hátulról átkarolta a karját, közben pedig könnyeket hullajtott.)

-Train! Mi ez az egész?? Miért kerülsz engem??? Mi történt?? Mond el kérlek!!!

(Train nagyon zaklatott volt és a fogait csikorgatta, tudta,hogy ha ennél i közelebb kerül Yuméhoz sokkal jobban megbántaná őt,mintha utálná, ezért eltervezte, hogy megutáltatja magát vele. Így ellökte agától Yumét aki nekiesett a folyósón lévő szekrényeknek.)

-T-Train!

(Train nem fordul meg és úgy tett mintha nem érdekelné ami Yuméval történt, holott majd belehasadt a szíve!)

Train:

-Yume, azt javaslom neked,hogy ne gyere el délután a találkozónkra!

(És elment!)

Yume gondolja:

-Mi ez az egész Train?? Én nem ilyennek ismertelek meg!

(Yume nem tudta tovább visszatartani a könnyeit, így a tenyerébe hajtotta a kezét és sírni kezdett.)

-Nem ezt nem hagyom annyiban!

( Yume határozott felállt és ezt ordibálta Train után, aki már ezeket a szavakat nem hallhatta.)

-Hallod te szemét!! Igenis el fogok menni, elfogok menni,mert hiszek benne,hogy te is ott leszel!!!

(és sírt tovább)

Helyszín: Az iskolához vezető sikátor utca még napnyugat előtt

(Train úgy ahogy szokott az utca falának támaszkodott, akkor is amikor Yume észrevette őt.)

Yume:

-Train!!

(Mikor Yume Train nevét ordibálta lendületből még egy jobb egyenessel is megspékelve köszöntötte Traint amitől a földre esett, Yume meg könnyezni kezdett.)

-Train miért csináltad azt akkor??

(Eddig kerülte Train tekintetét és ő is Yuméét,de mikor Yume dühösen Trainre pillantott észreveszi a furcsa öltözékét és egy hatalmas kaszának látszódó fegyvert a hátán! Train fehér színű,testhez simuló ruhát viselt amiből kilátszott a hasa, A hasa jobb oldalán pedig valamilyen pecsét, amit még Yume soha sem látott.Train lassan felállt odaszaladt Yuméhez, olyan gyorsan, hogy Yume csak annyit vette belőle észre, hogy odaszorította a vállát a falhoz az egyik kezével. A másikkal pedig előhúzta a hátán lévő kaszát és Yume felé lendítette.)

Train:

-Sajnálom Yume!!
 
 

 

Profilkép




Facebook

Elérhetőség

Raposa Vivien

Pécs,Újhegy


Facebook-on: Raposa Vivi

vivu95@freemail.hu



Archívum

Naptár
<< Június / 2019 >>


Statisztika

Online: 11
Összes: 733050
Hónap: 8910
Nap: 295